HATÁRHELYZETEK III Önmeghatározási kísérletek: hagyományőrzéstől a nyelvi identitásig
A teljes szövegek itt olvashatóak:
http://kataszter.martonaron.hu/docs/doc40.pdf
Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium
Budapest 2010
HATÁRHELYZETEK III Önmeghatározási kísérletek: hagyományőrzéstől a nyelvi identitásig
A teljes szövegek itt olvashatóak:
http://kataszter.martonaron.hu/docs/doc40.pdf
Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium
Budapest 2010
Ki fordít?
(a művészi szöveg megértés-elméletéről)
A hermeneutika… azaz a megnyilatkozás, tolmácsolás, magyarázás és értelmezés művészete. „Hermész”-nek nevezték az istenek követét, aki az istenek üzenetét közvetítette a halandóknak. Megnyilatkozása nyilvánvalóan nem puszta közlés, hanem isteni parancsolatok magyarázása, mégpedig oly módon, hogy Hermész lefordította ezeket a halandók nyelvére, és érthetőkké tette számukra.
írás az írás - játék
Hans-Georg Gadamer, Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázata, Budapest, Gondolat, 1984.
II. A Mûalkotás ontológiája és ennek hermeneutikai jelentősége
A játék mint az ontológiai explikáció vezérfonala
Felhaszált irodalom – hogyan is kell felhasználni az irodalmat, ha fogalmam sincs?
(Vázlat!)
Részemről irodalomesztétikai megközelítésemben Gadamer meglátásai alapján határolom körül az irodalmiságon belüli- és kívüliséget. Vagy mi. És akkor mit is jelent ez? Ki is az a Gadamer, és miért is használom fel elmélkedéseit saját irodalomelméleti kutatási anyagaimban? És használom, elsajátítom, alapul veszem, ne adj isten Ctrl-c Ctrl-v, vagy mit is-hogy is? Az egyetemi évek alatt sok stációt megjár az ember, a beszúrósditól az egyetértésen át az elutasításként alapul vételig. De mit is kellene tulajdon képen kezdeni a szakirodalommal?
Pap Ildikó Holtunkiglan Pap Ildikó Holtunkiglan című írása 2006-ban jelent meg Kárpátalján a KMKSZ kiadásában. A nem rövid – 244 oldalas – könyv 44 fejezetre tagolt, kevert műfajú. A borítón egy lepke látható széttárt szárnyakkal. Ez a motívum jelentheti a sorsok összefonódásának pillangó-effektusát is, mint ahogyan Penckófer János írja a könyv hátoldalán.
Az egyik kedvenc témámról, a dilettáns fogalmáról szóló írás mindíg aktuális:
http://www.barkaonline.hu/kritika/1667-tanulmany-a-dilettansokrol
Leszkovszki Anna
„...s zokog a tűnő végtelen..."
A bennünk élő dilettáns költő
- részlet -
„De a művészetnek nemcsak az a főjellemvonása, hogy feltétlen érvényű törvényei nincsenek; ugyanily jellemző, hogy a művészetre esetenként bármilyen szabály érvényes lehet." (Weöres Sándor: A vers születése)
Remélem nem haragszik meg rám kedves Csöngém, hogy kéretlenül idelinkelem.
Fogyasszátok izlésemnek tetsző szeretettel!
írta: Vári György
megjelent: Élet és Irodalom, LIII. évfolyam 14. szám, 2009. április 3.
Horváth Iván, az egyik legfontosabb, legérdekesebb magyar irodalomtudós, szellemes cikket jelentetett meg az ÉS-ben (Magyar irodalom történet, 2009/11., márc. 13.). Írásában arra keresi a választ, hogyan tekinthetik evidenciának, egyáltalán hogyan gondolhatják komolyan tekintélyes irodalomtörténészek, hogy az irodalomban nincsen fejlődéselv. Végül arra jut, hogy az irodalmi fejlődés ténye annyira nyilvánvaló, hogy nem is lehet őszintének tekintenünk az ellene felhozott érveket, valami másra kell gyanakodnunk, aminek a képtelen érvelés csak álruhája. Az új irodalomtörténet azért szakít a fejlődéselvvel, mert el akarja törölni az eredetközösségi, etnikai nemzettudat és nemzeti irodalmi tudat hagyományát, a mindent megengedés voltaképpen a kizárás kizárása. Ezzel a fajta, a magyar irodalomtörténet történetében igen erős, fejlődéselvű tradícióval kíván szakítani a háromkötetes munka.
Thézeusz vagy Ikarosz?
Tűnődő jegyzetek a kárpátaljai magyar líra egynémely sajátosságáról
(60-as, 70-es, 80-as évek, röpke kitekintéssel a 90-esekre)
I.
"Illetéktelenségem tudatában" - írta Lator László 1 az enyémmel hasonló tárgyú rövid cikkében, s úgy intézte a dolgot, hogy a "szélen" verselők ne buksi fejük megcirógatásának vagy kritikusi alászállásnak véljék földijük szívből jövő üzenetét.
Kovács Imre Attila
A vezír elefántja
Nagyon sok volt az olyan szegény ember, aki nem sokat hederített sem a vezírre, sem az elefántra, s aki mindezt, mint a világon mindent, csak egyetlen szempontból nézte: hogyan tudná az ember legalább egyszer az életben s legalább rövid időre mindazt megszerezni, amire neki és övéinek szüksége van.
(Ivo Andric)
Kisebbségi írás és olvasásmód
(Kárpátalja irodalma)
A nemzettudat, mint tudatforma, szociológiai kategória, jól körvonalazható. Kollektív tudásként a közösség önmeghatározó eleme. Kulturális és identifikáló, elvonatkoztatott és személyes egyszerre. Azonban, mint szociálpolitikai tényező, könnyen problematikussá is válhat.
Honnan? – haza
Bartha Gusztáv kötete 2006-ban jelent meg Talált történetek címmel. Novellákat, valamint színműveket tartalmaz. Az írásokat tartalmuk, jellegük, valamint belső világuk egységesíti.
feminizmus és sztereotípia
(egy női tanulmány nyomán)
Mikor a feminista terminológiára, mint irodalomtudományi interpretációs technikára gondolok, lehetetlen nem megemlíteni a fogalom történelmi jelentését.
Kisebbségi elemzés
Lengyel János: A valóság szaga kapcsán
Holnap is írunk
Talán meglepő, de alig pár hete kellett megtudnom – jutott el ebbe az elfeledett régióba a hír – , hogy ami még nem is volt, már nincs is. Mármint a posztmodern.
Utolsó kommentek